csádblog

Na, jellemző. Szudán beárult minket a franciáknál. Csak azért, mert benyomultunk az országukba, és majdnem elfoglaltuk azt, rögtön Európába kell menni panaszkodni. Mintha nem lehetne ezt a konfliktust kulturáltan is megoldani, a hagyományaink szerint. Ha rajtam múlna, Déby, meg az ő elnököcskéjük, Omar leülnének egy asztal mellé, és civilizált módon simítanák el a nehézségeket. A kabame szabályai szerint.

Ilyenkor mindkét fél elkezd csapkodni a karjaival, mint egy madár. Kitolják a feneküket, és guggolva körbejárnak a csirkeudvarban, akár a baromfik. Percenként kurjantanak egyet, abbahagyják a csapkodást, és tapsolnak a tenyerükkel.

Amelyik előbb lövi agyon a másikat a pisztolyával, az nyer.

Különben is, el kell keserítsem a szudikat, mert ha valaki, akkor én pontosan tudom, hogy is volt ez a "háború", bár nem tudom, mióta nevezik így azt, ha egy idegen ország katonái rátámadnak egy másik országra, és megpróbálják elfoglalni azt. Ez legfeljebb nézeteltérés.

Büdös hisztis banda.